Összegyűjtöttem, melyik idézetet hányan választottátok. Íme a népszerűségi lista:

104 (6 fő)
105 (5 fő)
101 (3 fő) és 106 (3 fő)
108 (1)
102 (0)
103 (0)
107 (0)
 

#101: 3 fő

...Erősen zihált. Az árnyak körbevették, s nem látott kiutat. A fák lombkoronáit táncoltatta a haragos szél, a susogó hideg egészen a csontjaiig hatolt. A biztonságosnak hitt, erdei ösvény a végzetébe vezette. Fáradtnak érezte magát, végtagjaira ólomsúlyt nehezített az órák óta tartó menekülés, homlokán kövér verejtékcseppek gyöngyöződtek, s a szél feltámadásának köszönhetően egész testében rázta őt a hideg. Magán érezte üldözői borzongató tekintetét, hallotta a nyomkövető kutyák izgatott szűkölését, bőrén érezte a Halál leheletét. Tudta, hogy csak egyetlen kiút maradt: az avarba taposva futásnak eredt, egyenesen az őt körülvevő árnyak felé...

Saját (ha ezt választod, adj neki címet!!)

#102: senki sem választotta

"S fejét leejtette, s márványszínű lett a szoba, s egyszerre kimondhatatlan vágy fogta el, menni, elmenni innen abba az iskolába, ahol már ő tanít... ő... a drága, az édes jó bátyja... az égbe... az égbe... mert az maga az ég..."

Móricz Zsigmond - Légy jó mindhalálig (részlet)

#103: senki sem választotta

"Törte a fejét, ébren van-e vagy alszik, s ez még mindig az a gyorsan futó álom-e, ami oly régen körülveszi, azóta, hogy a nagy vágta megkezdődött. Feketén suhant el mellette a világ, és a szél hangosan dalolt a fülébe. Nem látott semmit, csak az elforgó csillagokat, s messze jobboldalt a hatalmas árnyékokat az égen, a délen húzódó hegyek körvonalát. Álmosan próbálta megbecsülni, mióta vannak úton, és útjuk melyik szakaszában járnak, de emlékezete álomittas volt és bizonytalan. Ott volt az az első vágta, iszonyú sebességgel, megállás nélkül, akkor látta hajnalban azt a halvány aranycsillogást, és akkor érkeztek meg a néma városba és a nagy, üres házba a hegyen."

J. R. R. Tolkien - A Gyűrűk Ura, a király visszatér (részlet)

#104: 6 fő

...Örültem, hogy itt van. Nem vagyok az az érzelgős típus, de határozottan jó érzés volt a közelében lenni. Ilyenkor mintha megszűnne tér és idő, nem számít, hol vagyok, nem számít, mit csinálok, meddig kell csinálni, nem számít se az időjárás, se a sötétedés. Csak arra tudok gondolni, mennyire jó ez a pillanat, s bár örökké tartana! Rám nevet, azzal a tipikus "fogalmam sincs, hogyan érzel irántam, de én kedvellek" kifejezéssel az arcán. Gyűlölöm, hogy az édesség a férfiaknak ennyire hatásos fegyverük, és azt is gyűlölöm, hogy én állandóan bedőlök ennek. Istenem, de gyűlölöm, hogy szeretem!...

Saját (ha ezt választod, adj neki címet!!)

#105: 5 fő

"Az ég szürke és felhős, de ahogy elindulok az utcán, észreveszem, hogy már virágzik a somfa és az azálea. Kicsit felhúzom a kabátom cipzárját. Hűvös van, bár tudom, hogy csak hetek kérdése, és kellemesebbre fordul az idő, a szürke ég helyett pedig olyan napok jönnek, amelyek Észak-Carolinát a világ legszebb részévé teszik. Sóhajtok, amikor érzem, hogyan áramlanak vissza az emlékek. Lehunyom a szemem, és az évek elkezdenek peregni visszafelé, lassan ketyegve, mintha egy óra mutatói mozognának ellenkező irányba. Mintha más szemén át látnám magam..."

Nicholas sparks - A leghosszabb út (részlet)

#106: 3 fő

...Néztem távolodó alakját. Az égen lomhán, békésen úszó felhők összemosódtak a távoli horizonton a kéklő, csillogó tengerrel. A hajót lágyan ringatták a hullámok, s mintha az én szívem is felvette volna ennek a ritmusát. Szőke haját cibálta a szél, szemeiből könnyek folytak. Azt hittem, képtelen vagyok sírni, de amint szerető szívemmel együtt eltűnt a horizonton, térdre borultam a kikötő közepén, s vad zokogásban törtem ki. Az emberek megbámultak, de nem zavart; sosem zavart. Egy sirály keresztülhasított az égbolton, s a messzeségben eltűnő hajó után eredt, mintha csak azt vijjogta volna: kérem vissza a szívem!...

Saját (ha ezt választod, adj neki címet!!)

#107: senki nem választotta

...Ökle pár centivel süvített csak el az arcom mellett, ahogy egy nagy lendülettel hátrébb löktem magam az ütése elől. A derekát elkapva tovább taszítottam, s ő nagyokat szitkozódva egy szomszédos asztalnak borult, feldöntve az azon pihenő korsókat és tányérokat. A fogadós jobbnak látta, ha eltűnik a pult mögött, míg a vendégek riadtan, s kissé bosszúsan maguk mögött hagyták a kocsmát. Nem vagyok az erőszak híve, így elégedett mosollyal, kezem fegyverem közelében pihentetve vártam a férfi ellentámadását. Úgy tűnt, nem sikerült elvenni a harci kedvét...

Saját (ha ezt választod, adj neki címet!!)

#108: 1 fő

"Nem tudtam a szememnek parancsolni. Néztem őt, néztem, és örömöm telt abban, hogy nézhetem, fájdalmas nagy örömöm. Úgy voltam vele, mint a szomjan haló ember, aki végre kutat talál, s bár tudja, hogy a kút vize mérgezett, mégis nagy kortyokkal iszik belőle."

Charlotte Bronte - Jane Eyre (részlet)